2007. december 31., hétfő

A hétköznapról és az ünnepről

Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj,ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Udvarias mozdulattal. Nem kell sok az emberi ünnephez.Minden napba belecsempészhetsz valamilyen varázsos elemet, megajándékozhatod magad egy könyv igazságának negyedórás élményével, valamilyen homályos fogalom megismerésének kielégülésével, környezeted vigasztalásával vagy felderítésével. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal, tehát az ünneppel.

Márai Sándor

Az önkéntes fogadalmakról

Az önmagunknak tett önkéntes fogadalmakat-"holnaptól nem teszem ezt vagy azt,így vagy úgy élek,ezzel vagy azzal nem foglalkozom"-talán még alaposabban meg kell fontolni,mint az embereknek adott szavunkat. Mert az embereknek adott szót vissza is vonhatjuk,ha úgy látjuk,hogy a világ változik szavunk körül,másképpen helyezkednek el az emberi dolgok az egyszer igazságnak megismert és fogadalomban megvallott eszme körül.Az igazság is változik.De az önmagunknak adott szó annyit jelent, hogy szerződést kötöttünk jellemünkkel,mely nem változik,s ezért a vele kötött szerződést sincs módunk megváltoztatni.Ha a világ megvet, mert valamilyen lelkiismereti okból nem tudtuk megtartani adott szavunkat,ezt a megvetést túl lehet élni, mert a világ sem erkölcsös szerződő fél. De ha jellemünket csaljuk meg, akkor is van ugyan módunk továbbélni, de belső magatartásunk bizonytalan lesz, bűntudatos és ingadozó.

(Márai Sándor)